Esett már szó a nők helyzetértől az esportban, s hogy a szebbik nem miként használja fel testi adottságait az igazságtalan előnyszerzésre, viszont mind ez idáig egy valóban érintett személy véleményét sem olvashattunk. Most azonban Tóth Nikolett, fille adott választ a legkülönbözőbb kérdéseimre.
Milyen múlttal rendelkezel az esportban?
Nagyjából 12 éves korom környékén kezdtem el játszani, az akkori nagy FPS játékkal a DOOM-mal és a Wolfeinstein-nel. 14 éves koromban ismertem meg a Counter-Strike 1.5-t, de akkor még csak botokkal játszottam. Aztán 16 évesen már felmerészkedtem szerverekre, ahol egy klán felfigyelt rám és megkért, hogy szedjek össze pár lányt és alapítsam meg az ő nevük alatt futó lány csapatot. Már az elején kiderült, hogy nem a “skillemért” hanem inkább a csapat összetartó és irányító készségeim miatt figyeltek fel rám. De ez még csak fun volt, aztán 2006-ban áttértem a Source-ra, Ott egy fiú csapat tagja voltam, és velük is mentem először LAN-ra, méghozzá a PGCC-be. 2008-ban pedig megalapítottam a PROvocateam-et aminek azóta is irányítója és “anyukája” vagyok. Számtalan online/offline versenyen vettünk már részt különböző eredményekkel.
Miként vélekedsz arról az állításról, hogy esport a férfiak monopóliuma.
Sajnos ez igaz, bár nem feltétlen értek vele egyet. Nagyon sok éve vagyok tagja az esport közösségnek, mégis van mellette életem és az “elvárt” női feladataimat is el tudom végezni annak ellenére, hogy heti több órát játszom. Azért, mert nők vagyunk nem feltétlen csak az a dolgunk hogy főzzünk, mossunk, takarítsunk. Több funkciósak vagyunk és ugyanazt jelenti a játék számunkra mint a férfiaknak, kikapcsolódást, társaságot, barátokat, célt, és élményt.
Mi veszi rá a nőket, hogy belépjenek az esportba?
Mindenkit más szerintem. Valakinek megtetszik a játék mikor látja apukáját vagy bátyját, öcsét, párját játszani. Vagy épp egyszerű kíváncsiság, vagy az egyfajta beállítottság. Nekünk is kell valami hobbi, ami lefoglal kikapcsol és elfeledteti a minden napok szürkeségét. A játék szeretete nem csak a fiúkban szunnyadhat.
Találkoztál bármiféle diszkriminációval pályád során?
Természetesen. Mindenki másként reagál arra ha rájön, hogy egy lány ellen játszik. A legtöbb ember sajnos inkább negatívan reagál és mindenféle módon próbál sértegetni, például: “Menj inkább a konyhába ott a helyed.” és hasonló szépségek (nem mindegyik ilyen finom). De természetesen van ellenpélda is amikor normálisan érdeklődnek – mióta játszom – mióta van meg a csapat, és a többi. Sajnos inkább a negatívabb része ért nagyon sok évig, bár úgy érzem az elmúlt 1-2 évben mintha változna a közösség és kezdenék elfogadni, hogy igenis értékes tagjai vagyunk, és valamit hozzá tudunk tenni mi nők is a játékhoz.
Mire lenne szüksége a női játékosoknak, hogy nagyobb sikerrel vegyék az akadályokat?
Szerintem nem kivételezésre van szükség, inkább csak ugyan arra a “figyelemre”, “egyenlőségre” amit a férfi játékosok megkapnak. Természetesen ez egy fiús játék, de nincs kőbe vésve, hogy csak fiúk játszhatnak vele. Támogatásra mindenkép szükség van, akár barátoktól akár játéktársaktól, szülőktől. Emellett nagyon sok kitartásra, türelemre és akarat erőre.
Hogy fogadta a partnered, amikor közölted, hogy esportoló vagy?
Szerencsére jól, hiszen már így ismert meg. Támogat és buzdít. Nekem ez a hobbim és az egyik szerelmem, ő pedig elfogadja, szerencsémre. :)
Hogyan fér meg a párkapcsolat és az aktív játék?
Néha nehezen. Vannak nehezebb időszakok amikor többet játszunk, és emiatt kevesebb idő jut rá. Szervezés kérdése az egész. Vannak kimenő napjaink, amikor nem játszunk és mindenki azt csinál amit akar. De mindenképp fent kell tartani az egyensúlyt, mert nagyon gyorsan rá tud menni a párkapcsolatod. Tudja, hogy fontos nekem és ugyan annyit próbálok tenni érte is mint a lányokért és a csapatért.
Mivel motiválnád nőtársaid, hogy beszálljanak az esportba?
Nagyon jó feszültség levezető, ha szereted a kihívásokat, akkor nagyon sok sikerélményt ad az esport, és nem utolsó sorban rengeteg emléket. Barátokat találhatsz, akikkel remekül tudod elütni az időt. Nincs határ és akadály, csak a csillagos ég, minden rajtad múlik hiszen csak te húzhatod meg a határaidat és a céljaidat. Ha gyakorolsz jobb leszel, és akár merre indulhatsz, mert akár egy külföldi csapatba is bejuthatsz, és eljuthatsz olyan helyekre amiről nem is álmodtál eddig. Most már egyre több a játékokkal foglalkozó fesztivál, ami egyre színvonalasabb, és ott vannak a lanok, a versenyek, ami olyan adrenalint ad, amit nem kaphatsz meg bárhol. Kedvesen vagyunk és azzal, hogy kipróbálod nem veszítesz semmit.
Van női játékos példaképed?
Kimondott példakép nincs. De vannak kedvenc játékosaim akikkel mind együtt “dolgozok” :). Pl ott van rchl egy aim állat és mindig leég a haja, vagy nao akinél stabilabb és megbízhatóbb embert még nem láttam, no meg persze smuci akiben meg van minden, ami egy nagyon jó játékoshoz kell (csak ne lenne ennyire nagyszájú…) és persze ott van Viki aki már a kezdetek óta velem van és segít, és örüljön az enemy, ha nincs a kezében AWP. Nem utolsó sorban mindannyian kitartóak és elviselnek. Na, lehet mégis van példaképem, ők mind!
