Alig egy hónapja a TSM elvesztette egy nagyon fontos darabját. A legendás európai támogató játékos Bora ’Yellowstar’ Kim úgy döntött egy rázós tavaszi bajnokság után, hogy elhagyja a csapatot, ezek után pedig a csapat nekilátott, hogy megtalálja a méltó utódját, aki képes lesz kimozdítani a klubot a középszerűség medréből és újra elfoglalhatják a helyüket a ranglista tetején.
A tavaszi és a nyári bajnokság között a csapat Koreába ment edzőtáborozni és azért, hogy kiválassza az új támogatóját és úgy tűnt a választás két főre szűkült. Az első lehetőség Lee ’Ignar’ Dong-eun volt, a srácban minden megvolt amire egy játékosnál szükség van, mechanikailag nagyszerű, fiatal, sokféle tapasztalattal rendelkezik az Incredible Miracle és a KT Rolster csapatokkal való együttműködéséből fakadóan és sokan úgy gondolták ő lesz az új Hong ’Madlife’ Min-gi, papíron ő volt a legjobb választás. Azért, hogy a csapatnak esélye legyen legyőzni nagy riválisát a Counter Logic Gaminget vagy akár csak esélye legyen egy olyan csapat ellen, mint a Lee ’Faker’ Sang-hyeok által vezetett SK Telecom T1, a lehető legerősebb játékos 
gárdával kellett felállnia. Ha IgNar lett volna a kiválasztott, akkor ő lehetett volna a fiatal Ham ’Lustboy’ Jang-sik, akár talán még nála is jobb.
Az IgNar körüli suttogások mellett azonban volt más is, a csapat amerikából magával vitte az amatőr Vincent ’Biofrost’ Wang-ot is, hogy őt is kipróbálják. Biofrost egy érdekes lehetőség volt és azt mondják már az első pillanattól fogva egy hullámhosszon voltak a csapat lövészével Yiliang ’Doublelift’ Peng-el, de úgy tűnt a srác örökre arra kárhoztatott, hogy megrekedjen a kisebb észak amerikai bajnokságokban. Olyan csapatokban, mint a Frostbite, Final Five, Vortex vagy a Dream Team. Ezek közül egyik csapat sem vett részt még az észak amerikai főligában pedig Biofrost egy éven keresztül próbálkozott bejutni a Challenger ligából.
Én IgNar-t választottam volna.
TSM viszont Biofrost mellett tette le a voksát két hét gyakorlás és játék után és eddig úgy tűnik, hogy ez a döntés az egyik legjobb volt a csapat történelme során. Vagy legalábbis azóta, amióta leigazoltak egy nyurga dán gyereket az európai bajnokságból, a Ninjas in Pyjamas volt játékosa Søren ’Bjergsen’ Bjerg akkor Andy ’Reginald’ Dinh-t váltotta a csapat középső ösvényén. A korábbi háromszoros bajnok ebben a pillanatban még veretlen, 4-0 arányban vezetik a bajnokságot és ők az egyetlen csapat, akik eddig összesen egy meccset vesztettek el az egész szezonban és azt pedig egy olyan csapat ellen bukták el, amit úgy hívnak, hogy Immortals.
Biofrost első kilenc meccsét egy szóban össze lehet foglalni, mintaszerű. Talán nem ő a legjobb játékos sőt hihetetlen villanásai sincsenek, da ahogy a játékokban használta a rábízott karaktereket, úgy tűnik mintha már öt hat éve profi lenne. Egy olyan csapat, ami tele van nemzetközi szupersztárokkal, Biofrost számára nem tűnik másnak, mintha a Frostbite-tal vagy a Vortex-szel játszana. Egy pillanatra se tűnt megilletődöttnek az pedig, ahogy az ösvény fázis során Doublelift oldalán mozog az hihetelen, talán ezért is mondható a páros ma a liga legjobb alsó ösvényének.
Biofrost megmozdulásai az első két hétből, mind bekerültek a liga válogatásaiba. A legszorosabb meccset a TSM az Immortals csapata ellen játszotta, Bio végig nyugodt maradt még akkor is amikor mindenkinek pattanásig feszültek az idegei. Eugen ’Pobelter’ Park az egyik meccsen Viktor-t irányította és vitathatatlanul a legerősebb játékos volt a meccsen és ez a csapatot egy Baron-hoz segítette. Úgy tűnt a Hallhatatlanok megszakítják a TSM nyerő szériáját és ők kerülnek a tabella élére. De miután a TSM elkapta az egyik ellenfelet a dzsungelben, Biofrostnak lehetősége nyílt kiiktatni a Viktort és ezzel együtt a meccset is behúzták. Mintha csak egy hétköznapi baráti meccsen volnának, Biofrost irányítása alatt a Bard benyomott egy mindent eldöntő ultit, amivel elkapott három embert, köztük a nagyon fontos Viktort is. Bjergsen-nek és a csapatnak sikerült lefognia és kiktatnia Pobeltert és a vesztes helyzetből Biofrost egy nyertes játszmát csinált.
„Amikor leveszed a fülest és meghallod azt, ahogy körülötted mindenki a TSM nevet skandálja a győzelmed után, az az érzés leírhatatlan”. Az észak amerikai legprominensebb csapatának fanatikus rajongói vannak, jóban és rosszban mindig kitartanak és minden szép megmozdulást jutalmaznak, de a kanadai kezdőnek ezután se szállt fejébe a saját nagysága. Amikor elkövetett egy hibát az nem befolyásolta a játékát, sőt talán még fontosabb, hogy nem próbálta görcsösen kijavítani azt. Néhány újonc sőt még a veteránok között is gyakori hiba, hogy ha úgy érzik előnyben vannak, akkor többet akarnak tenni, mint ami beleférne.
„Ó haver, hibáztam, most villanással együtt le kell fognom valakit, hogy kijavítsam” gondolják ezt páran.
„Faja, beszedtünk egy duplát. Pocsékoljuk el az összes Idéző képességünket azért, hogy még nagyobb legyen az előnyünk” gondolják ezt mások.
Doublelift és Biofrost párosa az első négy meccsükben iszonyatosan stabilnak tűnt, sőt úgy tűnik, hogy kialakult közöttük a szinkron is. A harmadik meccs az Immortals ellen nagyon úgy nézett ki, hogy bukta lesz, de Doublelift egymás után három ellenfelet iktatott ki a Szurdok Hírnökénél és ezzel visszahozta a csapatát a játékba. A csapat minden tagja kezdi úgy érezni, hogy van keresnivalójuk az első hely környékén és talán azt is el hiszik lassan, hogy a nemzetközi színtéren is van keresnivalójuk. Dennis ’Svenskeren’ Johnsen bízik Bjergsenben, Doublelift bízik Svenskerenben és Bjergsen bízik Doubleliftben és ez pedig azt eredményezi, hogy az a csapat aki az előző szezonban majdnem kiesett a rájátszásból tolt egy 180-at és most a legjobbak között van.
Az mondjuk lehet, hogy IgNar jobb játékos. A tehetséges dél-koreai átment az európai Misfits csapatba, hogy részt vegyen a Challenger bajnokságban és jó esély van arra, hogy egy év múlva a profi porondon találkozzunk vele, akár a mostani csapatával vagy egy másikkal. A baj IgNar esetében, a nyelvi korlátok mellett, hogy úgy hírlik nehéz vele dolgozni. A 2016-os éve elején úgy tűnt, ő lesz a KT új kezdő támogató játékosa, de nagyon gyorsan lecserélték a veterán Ha ’Hachani’ Seung-chanra és kb. soha nem játszott a csapattal a bajnokságban.
A TSM pedig rájött arra, amire a többiek már rájöttek: A League of Legends ma a csapatjátékról, kommunikációról és a bizalomról szól. Ülhetünk egy fotelben és összerakhatjuk a legjobb csapatösszeállítást az észak amerikai ligából, de az nem lesz egy egységes együttes. Már mögöttünk vannak azok az idők, amikor egy hihetetlen játékos a hátán tudja cipelni az egész csapatot. A profi csapatjátékhoz, hogy legyen esély a világbajnokságon, öt olyan játékos kell, akik megértik egymást minden szinten, együtt mozdulnak akkor amikor kell.
Páran azt mondják, hogy a z SK Telecom T1 sikere csak és kizárólag Faker érdeme. Igen Faker ma talán a legjobb játékos a világon de ebben a pillanatban ő sem tudja lehozni a meccset magában ha a csapattársai nem bíznak benne. Nagyobb az esély arra, hogy Faker segíti a csapatát minden szempontból, minthogy a csapat mindent Faker köré építene. A 2013-as Faker, aki fel és alá mozgott a pályán és mindenhol lenyomott valakit egy az egyben még mindig ott van, de már nem rá van szükség. Helyette Karmát, Lulut és egyéb támogató típusú karaktereket hoz, amire a csapatnak szüksége van a győzelemhez és lehet, hogy a csapat a szezon elején kicsit botladozott, de ma úgy tűnik visszanyerte a régi formáját. Az év közepén úgy tűnik a T1 megtalálta, amit keresett, megtalálta a tökéletes csapatösszeállítást azzal, hogy a dzsungelbe és a felső ösvényre új lendületet hozott.
Biofrost nagyszerű játékos, de ez nem csak neki köszönhető. Ott van mellette egy Doublelift is. Mögötte egy edző Parth ’Parthenaan” Naidu. Ott vannak mellette a csapattársai, a csapat elemzői és Reginald is, a csapat tulajdonosa. Ha egy csapat a legjobb akar lenni most, akkor mindent a csapatjátéknak kell alárendelniük.
Hauntzer hosszú utat tett meg a Gravity óta.
Kevin ’Hauntzer’ Yarnell ma úgy játszik mintha a nyugat legjobb felső ösvény játékosa lenne. Mostanában nagyon sokat fejlődött. A Gravity csapatban még csak nagy ígéretű fiatal kezdő volt, ahol nagyon sokat tanult az első évében. A második évében pedig átigazolt a TSM csapatába, itt már sokkal konzisztensebb volt, de még mindig hibázott időről időre és volt gondja a csapaton belüli bizalommal is. Las Vegasban, mikor a CLG ellen játszottak már mutatta a mostani formájának a jeleit – magabiztos volt és látszott, hogy megbízik a csapatban, tudta merre mozog a dzsungel tudta mikor kell teleportálni, mikor kell oldalba kapni az ellent és szimplán, hogy mikor lehet agresszív az ösvényen.
A TSM megállíthatatlan. A csapat nem tökéletes. Lesznek olyan pillanatok a bajnokságban, amikor nem minden lesz szivárvány és cukorka és akkor meg fogjuk tudni, hogy meddig juthat el ez a csapat majd.
De ez jól van így. Nincs tökéletes csapat. Egy csapat sem nyerhet mindörökké. Amit megtehetnek, hogy kitartanak a viszontagságok közepette is. A játékosok – amikor a földön vannak és a szerencse csillaguk lefelé megy – csak egymásra számíthatnak, egymásra kell nézniük és szavak nélkül tudniuk kell, hogy számíthatnak egymásra.
A csapat érdeke mindig felülírja az egyén érdekét. És úgy tűnik a TSM megtalálta az útját.
írta:Tyler Erzberger, ESPN, forrás: www.espn.go.com
