A Blizzarddal foglalkozó blogsorozatunk második felvonásához érkezett. Korábbi bejegyzésünkben a Heroes of the Stormról olvashattatok, amiből megtudhattátok, a Blizzard hogy kíván betörni a MOBA piacra. Most viszont a cég első, free to play alkotásáról elmélkedünk, aminek hatása nem csak a Blizzard új üzletpolitikájának első és legfontosabb pillére, de az esport színtéren is felvet új kérdéseket.
A Hearthstone eddigi útja olyan, mint maga a játék: egyszerű, de nagyszerű. A sok év alatt jól felépített rajongói bázisból merítő program rengeteg új játékos szívébe is képes volt belopni magát és ezzel átlépte a 20 millió felhasználót. De vajon esport lehet-e egy olyan játék amiben a szerencse faktor is erősen jelentős szerepet tölt be?
Firebat, a Hearthstone világbajnok!
A válasz igen, de mielőtt ebbe belemennénk beszéljünk magáról a játékról. A Hearthstone egy online játszható, a Warcraft univerzumból merítő, kompetitív kártyajáték, aminek rendszere magában hordozza a Blizzard szellemiségét, ami egyetlen mondatban összefoglalható. Könnyű megtanulni, nehéz a mesterévé válni.
A játék pár alap mechanikát tartalmaz, amiket a végtelenségig lehet bonyolítani. Támadj, védekezz, lepd meg az ellenfeled. A paklink 30 kártyából áll, amit szabadon állíthatunk össze, a Warcraftból már ismerős kasztokhoz igazítva, mint például druida vagy warlock.
A cél hogy az ellenfél hősének életpontjait a nullára csökkentsük. A védekező lapjaink arra szolgálnak, hogy a hősünket, vagy más fontos taktikai lapokat a pályán megóvjuk velük. A támadó lapok pedig arra, hogy ezeket, illetve a hőst sebezzük.
Vannak még olyan támadó lapok, amiket egyszer lehet elhasználni, különböző fegyver lapok, amik lehetővé teszik, hogy hősünk is beszálljon a harcba egy időre, és még sok más különböző képesség, amelyek taktikai szabadságot biztosítanak a játékosoknak.
Az összeállítások végtelen számú stratégia szerint valósulhatnak meg, és éppen ez az ami minket érdekel. A játék öt perc alatt megérthető, de ahogy jutunk fölfele a ranglétrán, azzal fogunk szembesülni, hogy a felhasználók nagyon okosan használják ki a program által garantált taktikai szabadságot.
A képességeket és a lapokat a jobb alsó sarokban található, körönként növekvő mana pontból használhatjuk el. Vannak olyan paklik amiknek lapjai kevés pontból játszhatóak ki, ezzel hatalmas pusztítást okozva a meccs első pár körében (úgynevezett rush dekkek), de van ami pont a támadó jellegre képes úgy reagálni, hogy ha a lapjai meghalnak, akkor képességet használnak el, például több lapot is megsebeznek, mielőtt kikerülnek a játékból.
Ez a végtelenségig kombinálható játékmenet emeli folyamatosan a Hearthstone-t az esportok közé. A szerencse része hosszú távon nem szempont, mert az a tény, hogy véletlenszerűen érkeznek a kártyák a kezünkbe, csak még jobban arra ösztönzi a játékost, hogy minden lehetséges kombinációt átgondoljon, hogy ne érjék váratlan meglepetések.
A mi csapatunkban is fölmerült már az a kérdés, hogy az olyan kártyajátékok, mint a Hearthstone vagy az online póker, vajon az esport kategóriába sorolhatóak-e. A vélemények természetesen megoszlanak minden közösségben, hiszen habár a paklinkat összerakhatjuk úgy, hogy annak lapjai tökéletesen kombinálhatóak legyenek egymással, mégis ott van a szerencse is a játékban, mint fontos tényező, hiszen kialakulhat olyan szituáció, amiben egy jó pillanatban érkező lap képes megfordítani a mérkőzés végét.
Persze azért vitatéma marad az online póker és a Hearthstone státusza is ebben a kérdésben, miközben a játék tovább tör előre a népszerűségi listán. Várjuk ki a végét, és gondoljuk át közben újra és újra az érveinket. Mert lehet, hogy még mindig formálódhat a véleményünk arról, mi is az esport. Pont úgy, ahogy a valódi sportról kialakított kép is változik. Hiszen nem tudták volna az ókori görögök a mai extrém sportokat sem hová tenni.
